Habsburg Rudolf: Tizenöt nap a Dunán / fordította Paszlavszky József. Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1890. / Sz.Zs. 1478

Második nap

IO MÁSODIK NAP. Egy kis erősítő reggeli igen jól esett. A reggeli után megfigyeltük a parton mutatkozó madarakat és elfüstöltük az első reggeli szivart. Kezdetben igen kevés madár volt; csak mikor a berkek közé kerültünk, láttunk gémeket és kárókatonákat, melyek fészkökről a reggeli halászatra indultak; a parti fákon szarkák röpködtek ide s tova s a hajó fölött csókák és varjak vonultak át károgva; a bal parton egy száraz fán egy mélázó kék-csóka ült, ékes ruháját a napsugarak játékának engedve át. A hajó orráról hirtelen három szép színezetű kacsát vettem észre. Kár, hogy a hajót nem várták be annyira, hogy söréttöltésünk elérhette volna őket, hanem félénken felrepültek s gondosan kikerültek bennünket, mint a vadkacsák mind. Két lövésünket méltó nyugalommal ignorálták. Most azon volt a sor, hogy jegyzőkönyvünkbe bejegyezzük őket; de senki sem tudta biztosan, miféle fajú vadkacsák voltak; nevezzük őket czigánykacsáknak; s én határozottan hiszem is, hogy azok voltak. Tegnapelőtt jutott eszembe Bécsben, hogy ZICHY JÁNOS gróf pár év előtt igen barátságosan meghívott volt az ő híres adonyi gémes szigetére. Most itt volt az alkalom, hogy e szigetet meglátogassuk és ZICHY gróf szívességének hasznát vegyük. Tegnap délután engedelmet is kértünk, hogy eme szándékunkat megvalósíthassuk. A szigetet nevéről már régen ismertem; sokszor hallottam, hogy ott sok gém fészkel és meg voltam győződve, hogy a legkülönbözőbb fajú gémek egész aranybányájára akadunk; ez utóbbi várakozásunkban azonban egy kissé csalatkoztunk.