Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434
Zárszó
57 kisebb a föntebb kimutatottnál. Szóval, legalább 25 millió K.-ra becsülhető a jövedelem, melyet tökésitve gondolva, nyilvánvaló, hogy a vadászat magában legalább 60 millió koronával emeli a hazai földbirtok értékét. Nem állítom, hogy ez a haszonbérjövedelem, —- melvböl 52-81°/ o közigazgatási czélokra fordittatik, mig 3O'4O 0/ 0-a birtokarán yilag a tulajdonosok közt felosztatik s 16'70°/ 0 egyéb czélokra szolgál — valami nagy volna, mert nevezetesen az ország keleti részeiben, pl. Csikmegyében holdankint csak 0'17 fdlér; de azért a Duna jobb partján holdankint 1312 fdlér, Mosonymegyében éppen 35-25 fillérre emelkedik. Különben nevezett haszonbérjövedelem 10 év alatt 22'86%-kal fokozódott és hát az írás szavai szerint nemcsak kenyérből él az ember ... A vadászat nemzetgazdasági jelentősége nemcsak a vadászat haszonbéréből áll, hanem sok ezer szegény embernek keresetet ád; a vadhúsnak nem kicsinylendö szerepe van népünk élelmezésében, haszna van belőle a városoknak fogyasztási adó czimén és az államkincstárnak a vadászati és fegyveradóban stb. De száz szónak is egy a vége, és az — barátom Cyprián — ez esetben ugy hangzik, hogy Vadászüdv!