Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

Dúvadak pusztítása

42 maiban 1901. év folyamán 44 drbot és gr. Andrássy Géza uradalmaiban 26 darabot stb. Ha a föntebb felsorolt három dúvadban sok a dámoni vo­nás : rókakomáról az állitható, hogy van benne valami a Ludas Matyi és a Till Eulenspiegel természetéből. Nem ok nélkül nevezi azt a gonosztevőt Laub az ö Jagdbrevierjében «Schalk»-nak ! Bizony sok humoros vonás van a rókakoma visel­kedésében, ugy hogy tulkeménynek tartom Dombrowski Raoul epithetonjait: Buschklepper, Dieb, Meuchelmörder. No de nem kívánom magamat fölösleges módon azok vitájába beleártani, a kik egyfelől a sárga földig legyaláz­zák, másfelöl mint a gazda jó barátját, dicsöitik a rókát. De annyit tudok, hogy ö kigyelmével a legújabb korig oly kevés teketóriával bántak el, mint ö a baromfiólak népével. Már a zalavári apátság 1019. évi alapitó levelében szó van 12 db rókabörröl (pelles vulpini); s a kinek fogalma van róla, hogy hány rókatorkos mentét sétáltatnak a jámbor nénémasszonyék a templomba és hány rókabörös bundát viselnek csak Magyar­országon szerte: el fogja hinni, hogy a róka szapora állat és ha irhájából a szűcsöknek sok «jut is — marad is» a jövönek. A róka még osztrák szomszédjainknál is elég gya­kori. Magában Csehországban évenkint több ezrivel jön teritékre. De a ki löjegyzékeinket csak futólag is áttekinti, láthatja, hogy például Gödöllőn 1901-ben 254 db lövetett, Coburg Fülöp herczeg uradalmaiban, ugyanez évben 440 db, gróf Andrássy Géza uradalmaiban 254 db, gróf Wenckheim Frigyes vadászterületein 173 db, gróf Csekonics Endre zsom­bolyai uradalmában 136 db, gróf Széchenyi Béla ungmegyei vadászbérletén 81 db stb. Hogy a róka milyen leleményes állat, azt kiki tudja; de változatos a vadászata is, kezdve a rókalyuk kiásásá­tól fel a piros frakkos lovasok hajszájáig, midőn illő mó­don farkával tartoznék beszámolni, ha nem volna annyirá mestere a meglepetésszerű —- eltűnésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom