Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

A bölényvadászat

12 idejében kiadott Thnrócziusból azt következteti, hogy királyaink is űzték a bölényvadászatot. A könyv elejen lévő initiális betűk közt u. i. látni egy magyarosan ruházott alakot, mely vállán palástot s fején koronát visel és dárdáját egy neki iramodó sötétbarna szinü bölényre irányozza. Közvetve említés tétetik az erdélyi bölényről II. Bélának a dömösi prépostságnak 1138-ban adott adomány-levelében, a mennyiben a prépostságnak adományozott 30 erdélyi mansiones tartozmányai közt előfordul egy bölénytulok is. Az erdélyi bölényvadászatról egy «Album Oltardianum» czimű német kéziratban többi közt ezek olvashatók : «Eodem Anno (1634) haben die wilden Ochsen, so in den Gebürgen von Giergaw schaarweise hausen und von die zeckeln «Begyen» oder «Beögin» gennant viel Schaden gethan,auch Menschen und Weiber, so in Wald gangen, gemordet mit den Füssen. Darumb hat der Mavláth István nach alter Gewohnheit und gebrauch der alten Woywoden auf Fabianus Tag grosse Jagd halten lassen, allwo viel Herren, Edelleut zusammkumben seyed, und auch viel und tapher gezechet worden.» A kit a néinet krónika elbeszélése ki nem elégit, az a bölényvadászatra vonatkozólag megbízható adatot nyer I. Bákóczy Györgynek Borosjenei Bornemisza Pálhoz*) intézett alább közölt eredeti levelében : Georgius Bákóczy Dei Gratia Princeps Transsylvaniae, Partium Regii stb. Istennek különös kegyelméből és jóvoltából megesvén köztünk és az Svéd- és Franczia királyok keözeött magyar édes hazánknak igenis nagy hasznára az írigvkeötés, mivel követ Uraiméknak ma is hozzánk való és megmutatott hajlandóságaikat és emberségeiket viszonlagolni kívánjuk, annak okáért rendeltünk ezen hónak 27-ikére a Csiki es Giergyói havasainkban régi szokás szerint egy Begyénes vadászatot, melyre, hogy Kglmed is peczéreivel megjelenjék, kegyelmesen óhajtjuk. Hadgyuk azért kegyelmesen Kgldnek, hogy ezen hónak 23-dikán Görgény várunkban, a hová az összvegvülésnek helyit rendeltük, és magunk is követ Uraimékkal és számos szép uri rendekkel megakarunk jelenni, okvetlenül fegyvereivel, ebeivel és Begyiu vadászathoz értő peczéreivel és veremásóival megjelenni el ne mulassza. Secus non facturus. Datum Albae Juliae die 18. Septembris A. D. 1643 G. Rákóczy in. p. *) 1683-ban jenöi várkapitány, később udvari főkapitány, majd mezei fog nerális, ki Bethlen Gábortól Petrelint. Rákóczytól sok szép jószágot nyert adományképen. B. Annának, I. Apaffy Mihály nejének atyja. Meghalt 1644-ben.