Retski András: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megitéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. / Sz.Zs. 1445

13. §.

azért nyúlfogónak nem állította. Ollyan sebeset pedig most nem régiben is láttam, hogy az én gyözősöm előtt hármat is peczczentett az első nyúlon; egy jó pajtásom kimélni akarván , avval jött hozzám, hogy : „agaradnak talán baja van, mivel lassan szaladt ?" — „Nem!" — felelém — a' nyúl igen rosz volt 's meglásd, ha a' második jobb lesz, a' Jordán kutyám sebesebb fog lenni. / Es szerencsére ugy lön , jó nvúl kelt , a' B á rO./ " J •/ ' s onka 20—25 lépéssel volt előbb, de nem birta beérni, 's midőn az enyém megv ágta, 50—60 ./ O O ' ölre m aradt le, mivel csak egy bizonyos ' OJ J pontig tartotta magát, hanem ez mindamellett kedves maradt a' háziasszony előtt. 13. §. Azonban, miután appodictica veritas, csak kétszer kettőn alapszik, ne keressünk itt mindenben csalhatatlanságot; ámbár, ha valaki rövid előadásom szerint figyelemmel agarászik, látni fogja, hogy a' dolgot megközelítettem. Én ez itt leirt állitásaimat igazolni fogom, prókátori fogások , minden csekélységbeni gáncsok, vagy éppen