Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 63 fzágban. Ez a' fa nem igen magos, középfzerii vaftag fzára van, és ágasbogas. A' héja kiviílről letétsárga, és belől fététveres, és keserű tsípős íze van. Miért hívják hát azt khina nem pedig Peru héjnak? Talám ez a' fa régenten Khinában termett? Épen nem. Egy Spanyol Afzfzonyság adta néki ezt a' nevet Amerikában. Azt mondják hogy egy Cinchon nevű Spanyol Grófné (kinek a' Férje Viczé Király vólt Ámérikai Spanyol Orfzágban Peruban ) l632-dik efztendőben, ezzel a

1 fahéjjal gyógyí* totta-ki magát a' hideglelésből. És midőn ő ezen fzerentsés meggyógyulását mindenfelé elhiresítette, 's ez a' fahéj más hideglelősöket-is meggyógyított vólna: az ő emlékezetére előfzör Grófné héjának, vagy porának nevezték; annakutánna Jésuita pornak, mert ezekre bízta annak kiofztását, 's végre Cmc/jcm-héjának-is , és Chinahéjának * Egy gyökér-is jő hozzánk Napkeletiindiából , melly Chinapyökérnek neveztetik, és a' mellyet porrá törvén, mindenféle nyavalyában be fzokták venni, kivált mikor valaki kofzos •tfagy himlős. Sok megjegyzésreméltó fák és plánták vágynák még a' világon édes Fiaim , a' roellyeket még ezután kell megesmérnetek. Tsak gondoljátok-el , több van tizenöt ezerféle íiövevénynél. Vessétek-fel moft, hány esmeretes ezek közzül ti előttetek? F * De * Czúkor fach arum •— Kávéja coífea—• Komló, humulus lupulus — Mondolafi, amygdalus — Diófa, juglans — Szilvafa, prunus domeltica — Olajfa, olea — Rískása, oryza — Kókus diófa, cocos'nucifera — Parafa, quercus fuber — Chinafa, cortex peruvianus — Pálmajzilvafa, phoenix ríactylifcra — Kákáófa, theobroma cacao —p Van itt , Vanilu. — üégjfjgófa, diónké mui'upula.