Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 63 gas , és valamivel vaftagabb egy író tolnál. Lásd Táb. io. Fig. 2i. A' ízárának femmi feje vagy kaiáfza nintsen, hanem a' helyett egy fás, fzél­íyelálló czimere vagy bokrétája van, mellyen valami sárgás tokokban, vagy héjakban bezár­va vágynák a' magvai. A' ri'skása a' meleg vizenyős tájékokon te­rem leg bővebben. Nagyobb réfzét egynehány efztendóktol fogva éfzakiámérikában termefz­tik * Minden efztendőben többel mint kéífzáz hajókkal hoznak-ki onnan. De Olafz-Spanyol­Orfzágokban, Egyiptomban, napkeletiindiában, és Sinában-is fok ri'skását termefztenek. Az An­glusok és Hollandusok napkeletiindiában ri'ská­sából, czúkorból, tejfelből és kókusdióból igen erős pálinkát égetnek, a mellyet ők Raknak vagy Araknak neveznek, melly a' puntsba leg főbb. —• De mitsoda'a' punts; Oilyan meleg ital, a' mellyet vízből czitrom lévből, czúkor­ból és arakból tsinálnak öfzve. — T. Uram! mitsoda diók a' Kókusdiók ? Teremnek Amerikában és napkeletiindiában igen nagy fákon, mellyeket kókusfáknak hívnak, és rendfzerént nagyobbak mint a' lúdtojások , sőt néha olly nagyok, mint egy kis gyermek feje; és így elég tágas a' végre, hogy az Amérikai Sá­goin nevti kis majom az ő hofzfzú farkával együtt benne megmaradhasson. Lásd Táb. 6. Fig. 21. és 22. — A' héja, a' melly egy fzálas és fző­rós * A' ri'skása, hiheti?, hogy Egyiptomból került nap­keletre, 's onnan Olafz üríxágba. 169S dik eíz­tendötöl fogva pedig, kivált Ámerikaban termefz­teuk igen nagy bőséggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom