Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

A* Fákról és füvekről. 63 mét látogatni. Minden kintseidet, és javaidat megkelletik látnunk egymás után, és esmérnünk. — Ezek édes Fiaim! Gyalogfeny-ö-bokrok, ?&ad)&Ofceíftr<Ulcfj a

1 mellyek télen, nyáron zöldek, és ugyan azon egy időben majd mindég egéfzen. érett, és fél értében lévő gyümöltsei vágynák. Mi hafznok van a' gyalog fenyő magoknak? Mindenféle eledelekben élnek vélek ; egy jó ízü sirupot-is tsinálnak belölök, 's ollyan italt, a' mellynek ollyan íze van mint a' bornak. Ezenkívül gyalogfenyő fával, 's levéllel füítölni-is lehet. A' tsipkefának vagy vad ró'sabokornak gyümöltseitis meg-lehet enni, és azokból jó egésséges sirupot lehet főzni. — Jertek ide Fiaim! Nézzétek ebben a' tóban egy magos és vaftag fü terem , a' mellyet Nádnak @d}tíf hívnak. Némeily nádak hofzfzú, fás nádakat teremnek, mellyeket külömbkülömbféle munkákra lehet fordítani. Az Uraknak páltzáik-is nád neműek, mellyek tengerinádnak neveztetnek; ezeket a

1 Hollandusok hozzák napkeletiindiából , a' hol motsáros helyeken nevekednek. Tengeri nádnak azért hívják , mert tengeren hozzak mi hozzánk. Ezt a' vaftag fzáru füvet ' itten hívják Siklónak ®d)öd)teííjalm vagy mosó fűnek. Az afztalosok , efztergálosok élnek véle. Ezzel simítják vagy pallérozzák-ki a' magok munkáikat; és némeily vidékeken ezE 2 zel