Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

2 42 Növevények Orízága. lünk a' tseresnyefák. Lásd Táb. i. Fig. i. De jól megértsétek édes Fiaim ! a' fzegfüvck épen nem gyümöltsei ám ennek a' fának, hanem tsak a' virágának fejei, vagy tokjai, mellyeket míg még ki-nem nyílnak, lefzednek, és mind ad­dig pergelnek 's fzáraztanak a' napfényen, míg tsak nem úgy megkeményednek mint a' fa. —• Szegfűnek azért hívják ezt a' derék füfzerfzá­mot, mivel ollyan forma, mint egy kis fzegets­ke. Ha pedig az ember a' virágfejeit vagy tok­jait, mind addig rajta hagyja, míg kinyílnak, egynehány hetek alatt gyümöltsök nevekednek rajtok, mellyek leg alább-is három akkorák, mint a' rendes fzegfűvek, de koránt fints ollyan jó illatjok. Ezeket hívják anyafzegfüveknek, és megfzokták enni vagy nyersen, vagy betsinál­va. — Még egyet mondok: Azok a' némelly fzegfííveken lévő kis gombotskák , nem egye­bek , hanem még ki- nem nyílt virágbimbók, mellyek femmit fem érnek. A Fahéj 3ímmct egy bizonyos fának a' héja, de nem a 1 külső , mert a' femmit fem ér, és elvetiíí , hanem a* belső , a' melly vékony, és fetétv-eres; erős fza­ga van, és valamennyire édes ízti. Ollyan tső­formájiivá a' napfényen való fzáradás által lefz. A' fája közel akkora, mint egy körtvélyfa, és 1 egynehány helyeken terem Asiában és Ameri­kában. Á' leg jobb pedig Czejlon fzigetében. A' patikában orvosságokat kéfzítenek belőle; a° fzakátsokpedig külömbkülömbféle ételeket. Meg­lehetős jó íze és fzaga van , 's a' fzemnek-is hafz­nos. — Találjátok-ki édes Fiaim! miképen és hol terem az a' fzép fehér pihi, a' mellyet Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom