Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

Közönsége sen. 33 Némelly fáknak fehéres , másoknak zöldes, másoknak ismét barnás fzínü héjok vagyon. A* levelek pedig a 1 fáknak, és minden Növevény­nek közönségesen , igen tsudalatos és külömb­kiilömbféleképen vagyon alkotva, egyiké ke­rekded , a' máfiké hofzfzukás ; egyiké tfipkés , fogas, rovátkos, és rántzos, a 1 máfiké türem­lett , fzörös és tövifes. Minden Növevény kivirágzik és gyümöl­tsöt terem. A' levelek, úgy a' virágok-is, hol­mi apró gombotskákból jőnek-elő , a' mellye­ket Télen, Nyáron , majd minden plántákon lehet Iáink Ezeket a' gombotskákat hivják bim­bóknak. Az a 1 bimbó Fiaim, a' mellyben a' virág van , több bőrötske'kkel van befedve, mint az , a 1 mellyböl a' levél lefz. A 1 virágból lefz gyümölts, melly fzüntelen nö, és utoljára meg­érik. Hát az apró fiatal tsemetefák, és más apró Növevények, hol veizik magokat mindég? A* magokból nönek-ki, a' mellyek a' megért gyü­jnöltsnek közepiben vágynák, és a' meílyeket vagy ledugnak a' földbe, vagy pedig tsak be­lé hintenek. Mert minden fzemeket, meílye­ket magnak hivnak öfzvefzednek , és bizonyos időben a' földbe elrakják, vagy abba belé hin­tik. Mikor ezek egy ideig a' földben hever­tek , kitsiráznak, és ollyan terem rajtok, 3L mil­lyenröl nőttek. Es ez az ujj növés ofztán igen fokát terem, tíz, oúfz, fzáz, sőt fokfzor két 's három ezer annyit-is magához hafoniót. —. Mind azt tehát valamit az ember ekképen a' földbe leteí'z , és a' mi ofztán egy idő múlva gyökeret vér, fzárokat, derekakat, leveleket, vagy virágokat , gyümöltsökeí , vagy kaláfzo­kai hoz, nevezik vetésnek vagy plántálásnak. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom