Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 3. A Bogarakról

? 24 Allatok Orfzága. Hegedübogaraknak -|)Mabofí vagy Czinczinbogar aknak hívják Fiaim azokat a' bogarakat, a' mellyek az ö éles tsipérjekkel, a' zöld, és fzáraz fákat, ágakat, gajakat, sőt a

1 fa-edényeket-is megfúikálják, és a'magok tojásaikat azokba beletojják. Ezekből a' tojásokból holmi lábatlan férgek lefznek, mellyek a' fát egéfzen által lyuggatják, végre pedig magokat bepólálják , és mint bogarak elrepülnek. Ofztán miért hívják ezeket Hegedü-vagy czinczinbogaraknak ? A

z

e'rt, mert mikor megfogják őket, úgy czinczognak mint a' hegedüfzó. Sok apróbb és nagyobb hegedübogarak vágynák. Egy kiísinyt láthattok a' io-dik Táblának 6-dik Figurája alatt; és egy fokkal nagyobbat a' %-dik Táblán a' 30-dik Figuránál. Feketék, sárgák , és barnatarkájuak , és mindnyájoknak olly tartós életek van, Hogy négy, sőt hat hetekig-is minden eledel nélkül életben megmaradnak a' tőnn felnyársolva. Az a' kis hegedübogár a' 1 o-dik Táblán Fig. 6. a' mogyorófa bokrokra tojja a' tojásait, meg pedig minden tojáft külön, fel az ágaknak hegyeire, vagy azoknak bimbóikba. Mikor ofztán a' tojásból kukatz lefz , mind addig tovább efzi magát az ágnak fzékjába, míg annyira nőtt hogy báb legyen, 's egynehány napok múlva mint bogár elrepülhet. És mivel a' fzékjátvagy bélét az ágnak egéfzfzen megette , a' fa tovább nem nőhet, hanem el-kell néki vefzni. Nézzétek-meg tsak jól azt a' mogyorófa bokrot a' \ o-dik Táblán Fig. 5. ha valyon ennek a' bogárnak ollyan kukattza nintsen e' valameliyik ágában ? De vagyon ihol itt a' 7-dik Figuránál. Mo-