Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 2. A Férgekről

I OS Allatok Orfzága. tudnak úfzkálni a' tengernek felső fzínen a' magok héjjaikba, és ha akarnak eltudnak bukni, 's ismét feltudnak jőni; mert a' vizet a' magok házaikba ki 's betudják venni, hogy azzal magokat moft nehezekké majd könnyükké tegyék. Az Ammonfzarvak ^(mmpnsjortt pedig, mellyek öfzve kondorodott fzáru forma fcsigák és a' mellyek vagy erössen egymáshoz állanak, vagy mint valamelly óra rugó egymástól elválnak, nem fokát érnek; mert azoiatfok helyeken, 's Magyar Orfzágban-is bőven feltalálni még kővé válva-is. Nevezik ezeket kos* fzarvaknak-is. Ofztán miért? Azért mert a' régi Pogányok Afrikába Jupitert régen Ammonnak hívták , és a' fülei mellé kosfzarvakat tévén * feftették-le. Lásd Táb. 5. Fig. 11. A Bársonytsigáknak $urpttvfd)!teffc etz ő különös formájokhoz képelt mindenféle különös neveik vágynák. Némellyeket körtvélynek , 'skorpiónak, 's más egyéb e'féiének neveznek. Néínellyekből ezek közül a' bársonytsigák közül 's kétség kívül másféle tsígákból-is kéfzítettck a' mi eleink a' bársony feftéket. Már ma fen ki fem tud femmit ezen bársony feftékekról a' régieknek. Tsigákat ugyan és kagylókat eleget esmérnek az emberek , mellyek külömbkülömbféle fzínes lével bírnak, mellyekkel fzép veressel lehet feífeni; de az illyen állatoknak öfzvefzedések felette igen fok munkába és fok költségben kerül: azomba pedig, vagyon ma kermes, és kosenill, mellyekkel igen derék igazi veresset lehet fefteni. Lásd Táb. Fig. 3. A