Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A róka, nyúl, szarvas és vonzalék falkavadászatokról

36 nem is pusztul ugyan bele a rossz lakás- és ellátási viszonyokba, de semmi esetre sem tudja tehetségét oly fokban érvényesíteni, mintha kívánalmai figyelemben részesülnek. Mivel egy vadászatra 15—18 pár (couple) rókakopót szokás kivinni, a kennelnek oly arányúnak kell lennie, hogy legalább 50 pár elférjen benne, egy falkánál, mely hetenként 4 nap vadászik. A kennel épületben a kopók lakóhelyiségének nagysága körülbelül úgy osztandó be, hogy egy szoba, melyben circa 20 pár kopó van elhelyezve, kb. 30 négyszögméter legyen és kb. 4 méter magas. Szóval a helyiségnek a kopók számához kell arányítva lennie. Ha e helyiség a kopók számához képest nagy, akkor a kopók fáznak benne, ha pedig kicsi, akkor egészségtelen levegőben laknak. Mindkét eset rossz. Legyen a szoba tetején egy jól elzárható ventillátor, hogy a kopók piszkításától eredő rossz levegő ott felül elillanjon. Vigyázni kell, hogy a kopók ne legyenek léghuzamban, mert a léghuzam az állatokra éppen oly ártalmas, mint az emberekre. Az egész padlózat téglákból vagy betonból legyen, hogy a piszok, nedvesség be ne szívódhassék és emellett könnyen tisztára mosható legyen. Ezenkívül a padlózatnak lejtősnek kell lennie, hogy az ebben bevájt nyitott csatornán át a víz stb. kifolyhasson a kennelen kívül lévő kanálisba. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos a kopók használhatósága szempontjából lakóhelyiségük tisztántartása. Ennek a helyiségnek körülbelül a felét elfoglalja a kopók ágya, ezt sűrű lécekből csinált széles padok képezik. Azért van ez lécekből léckerítésszerűleg csinálva, hogy a kopóktól eredő piszok ne maradjon meg