Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A róka, nyúl, szarvas és vonzalék falkavadászatokról

34 kopónevelésről pedig azok az urak tudnak legjobb felvilágosítást adni, kik már e téren próbálkoztak, mint például az Erdélyi falkavadász társaság, Andrássy Géza gróf, Dreher Antal úr a Mándoki falkavadász társaság stb. Érdekes itt felemlíteni Wenckheim Béla báró ama sorait, melyekben leírja, hogy az 1830-as években Erdélyben egy társaság, Paget János úr vezetésével, megpróbálta a mai értelemben vett falkavadászatokat, erdélyi eredetű magyar fekete kopókkal, melyek különben csak a puskavadászatokra valók, erdős vidéken. De úgylátszik nem nagyon kielégítő sikerrel, mert Wenckheim Béla báró sorai erre vonatkozólag így zárúlnak: „mint tudom, egy-két őszön át mégis meglehetős sikerrel folytak a vadászatok ezen kopókkal is". Kennel. Kennel, magyarul kopó-ház, ez azon helyiség, épület, melyben a falkát tartják. Főkelléke, hogy 1. száraz, 2. tiszta, jó levegőjű és 3. hogy védett meleg helyen épüljön. Igen fontos, hogy semmi rossz szag ne érje, mert ettől romlik a kopók szaglási érzéke. A következő esetet érdekes erre nézve felemlíteni: 1834-ben a Kildare róka-kopó falka egy részét egy távoli meet miatt ideiglenesen valami helyiségben szállásolták el, ez a helyiség, mikor a kopók bennt voltak, kigyulladt, és leégett. A kopókat ugyan sikerült kimenteni, de ezek a kopók valamennyien, örökre hasznavehetetlenek maradtak, mert a szaglási érzékük elveszett a füst és égett szag folytán. A kennel tisztasága, jósága és a kopók jó ellátása igen fontos dolog, mert a kopó ép úgy, mint az ember meg a ló is, ha