Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A falkavadászatok története Magyarországon és a jelenlegi falkák

25 a Wenckheim Béla báró által e célra hagyományozott ezüst serleggel a kezében felköszöntőt mond a falkasportra. Szomorú lidők jele lesz az, ha e serleg már nem ezt a célt fogja szolgálni. (A Magyar Lovaregylet irodájában vain egy olajfestmény, mely Wenekheim Béla bárót ábrázolja vörös falkavadász kabátban.) A jelenlegi falkák Magyarországon. Nálunk Magyarországon jelenleg, vagyis 1913-ban a következő falkák vadásznak: 1. A Budapesti róka falkavadász társaság (leírása fentebb). 2. Andrássy Géza gróf róka-kopó falkája Parnón (Zemplén megye). A leírások szerint ezen a környéken először 1852-ben Velejtén, Andrássy Aladár gróf kezdeményezésére alakult egy nyúl-kopó falka. 3. Dreher Antal úr róka-kopó, nyúl-kopó és dámvad utáni kopó falkái, Tordason (Fejér megye). Alakult 1881-ben. 4. Az Erdélyi falkavadász társaság nyúl-kopó falkája, Zsúkon (Kolozsvár mellett). Falkanagy Teleki A. gróf, kinek elődje Wesselényi Béla báró volt 1895— 1904-ig, amikor vadászat közben szívszélhűdés következtében holtan bukott le lováról. Erdélyben már a szabadságharc előtt vadászott egy rendszeres nyúlkopó falka, melyet a Kolozsvári vadásztársaság, Esterházy hercegtől, Köpcsényből (Pozsony mellől) vett át 1838-ban. Ez idő előtt e társaság próbálkozott Paget J. úr vezetése mellett a puskavadászatokra való, erdélyi eredetű, magyar fekete kopókkal, a mai értelemben vett falkavadászatokat rendezni.