Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A falkavadászatok története Magyarországon és a jelenlegi falkák

27 Megyerre, ahol a kennelek körül egy pár igen szép villát épített istállóval a társaság egy pár tagja. A 70-es és 80-as években Erzsébet királyné és Ö felsége I. Ferenc József sokat lovagolt ezzel a falkával. Különösen Erzsébet királyné viseltetett nagy szeretettel e sport iránt, és így felélénkült a gödöllői királyi kastély és vele együtt az egész környék. Gödöllőn volt a királynénak egy saját, vonzalék utáni kopó falkája Tom Healy gondozása alatt, ezekkel a kopókkal a királyné egyszer megpróbálta 1881 szeptember havában Gödöllő környékén a kieresztett vadkant vadászni, de ez első és sikertelen kísérlet egyúttal az utolsó is volt. Egyidőben a sportvilágban oly híres Capt. Middleton is lovagolt a káposztásmegyeri falkával. A vadászatoknak a Vadász és Versenylapban lévő naplószerű leírásaiban a hazai sportemberek legjelesebbjeinek névsorát is megtalálhatjuk. Baltazzi Hector úr, a híres versenylovas rendes követője volt e falkának. 1893-ban Nádasdy Ferenc gróf lett a falkanagv. Az ő ideje alatt mindvégig Charles Carter professzionátus falkár vadászta a falkát, ez a falkár már az előbbeni falkanagy vezetésénék utolsó pár esztendejében vette át a falkát. Freyer Emil, aki Őfelségének volt kísérő lovasa, most, miután a király már felhagyott e sporttal, megvált az udvartól és a Budapesti róka falkavadásztársaság titkára lett, mely hivatását a mai nap is végzi. A kennel az előbb említett helyen maradt. A társaság ekkor hetenként 4-szer róka-kopó falkával és 2-szer szarvas-kopó falkával vadászott októbertől újévig, újév után — amennyiben a fagy engedte — egész tavaszig vonzalék után vadásztak. A falkavadász társaság ama területén, melyen egész 1904. év végéig vadásztak, körülbelül a következő találkozási helyek