Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

Az akadályversenys-sport története Magyarországon

118* ki Hansi néven volt ismeretes, hagyta el K.-Megyert, 1906-ban ő is átment Alagra. Fóth-on 1858—1861-tg J. Joy idomár trainirozta Liechtenstein herceg lovait,, majd imikor ezek trainerükkel együtt 1862-ben Ausztriába mentek, T. Lowe lett Fóthon nyilvános idomár, ki onnan 1869-ben KáposztásMegyerre ment át és így a fóthi trainingpálya is megszűnt. (Fóthon az ötvenes években síkversenyek is tartattak, a pálya a gróf Károlyi-kastély parkja előtt volt ) G ö d-ön 1873-ban R. Hesp, a volt falkár létesített először nyilvános training-telepet és ott trainirozta többek közt a halhatatlan emlékű „Kincsem"-et, Blaskovics Ernő úr veretlen kancáját. Hespet azután követték mások Gödön, egész a mai napig is. A1 a g-on először P. Price trainirozott, az 1890-es évek legelején jött át Káposztás-Megyerről a Nagy Alagi majorba. Ez időtől fogva évről-évre fejlődött Alag az ország első training-telepévé. Irinyi pusztán, mely Rákos-Palota és Rákos Szent-Mihály közt van és Pejacsevich gróf tulajdona, 1895—1915-ig volt ismert training-telep. Pest Szent-Lőrincen is trainirozott egy Ízben egy amerikai trainer, az 1900-as évek elején, de csak egy-két évig. Imreháza nevű pusztát, mely Alagtól északra mintegy 3 kilométernyire fekszik, az idén 1913-ban vette meg báró Raich Péter százados, ismert úrlovas és versenyistálló tulajdonos és épített ott istállókot és train ingpályát. Tat a-T óváros az ország másik nagy trainingtelepe. Ezt, az 1860-as évek elején Esterházy Miklós gróf, a tata-tóvárosi hitbizomány ura kezdte meg és