Ölvedy Károly: A vizslatanitó. Okszerű tankönyv a vizslák betanítása és miként való alkalmazásáról / Szombathely, Bertalanffy, 1874. / Sz.Zs. 1498

Hatodik rész

51 S im«, alig telt. bele néhány év, a mezőket nagy mennyiségű tengeri nyul lepé el, tetemes károkat okozva a termésekben. Ekkor aztán megkezdték a vadászatot, mely annál hálásabb volt. minél több fáradsággal volt egybekapcsolva. A tengeri nyul szőre különös linomsággal bír. nyakszirtja, melle és a többi alsó testrésze tiszta fehér, dereka sötét, hamvas színre átjátszó : nyaka rövid, fülei hegyesek, a him füleinek hátulsó része tiszta fekete, szemei fénylő skarlat-vörös

1 sziuüek. húsos bőrrel környezve : lábai vékony rövid sarkantyúkkal vannak fegyverezve, s farka rövid, fekete fehérbe átjáró: villámgyors futással bir, lakása a földben van, és párzása szüntelen. A. mint szőrében, ugy test tartásában is különbözik a mi hazai nyulainktól, ós pedig szembetünőleg: a him igen ovatos és büszke magatartású. Ezen nyul — daczára külföldi eredetének — hazánk szelídebb éghajlata alatt vadon, vagy állatkertekben való tenyésztésre alkalmas : valamint azt tapasztattam, hogy