Ölvedy Károly: A vizslatanitó. Okszerű tankönyv a vizslák betanítása és miként való alkalmazásáról / Szombathely, Bertalanffy, 1874. / Sz.Zs. 1498

Harmadik rész

25 azután vele, együtt menjen lassan a vad •felé. s eilgedje meg, hogy a fellelt vadat az újra niegállhassa. Ha a vizsla „weiter" szóra sem akar tovább menni, akkor ne tegyen ugy. mint a konyha vadászok, ne taszigálja vagy rugdalja farban, hanem simogassa meg. és ő lépjen előre, mig a vad kirepül; mert ha farba taszigálja vagy rugdalja. akkor, mihelyt feléje megy, azon félelmében. hogy büntetésben részesül, hátra megy és bátorságát veszti. Mig árról nem biztos a lövész, hogy vizslája a nyúl után nem szalad, mindig három rőfös zsinóron tartsa, hogy valahányszor az hibát tesz. érdeme szerint megverhesse: mert ha zsinór nélkül egyszer-kétszer megveri, az többé kézhez nem jön, sőt mikor verni akarja, haza is szalad. Ezen esetben, vagyis ha a vizsla ott hagyja, küldjön útónná mindjári egy fiút vagy bárkit, a kivel rendelkezhetik azon meghagyással, hogy verje meg jól. azután zsinórra kötve vezesse vissza: midőn a vizsla hozzá vezettetik, simogassa meg, azután fütytyentsenreá, „daher" szót intézzen hozzá és folytassa a vadászatot; mert ha vissza nem hozatja, mindig haza szalad, valahányszor csak büntetni akarja.