Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

4. §. A fácántenyészdékről - A párzóház

- 42 el melyekre a fácánok felülhetnek, mihelyest kedvök van reá. Erre a célra keresztül szúratik az oszlopon 5 vagy 6 méternyi (körülbelül egy rőf) hosszú rudacska. olyan módon hogy a fentebb ülő fácánok oz alantabb levőket be ne mocskolják. (Lásd az első ábrát.) Arra kell figyelni, hogy a deszkarekesz, mely a két költő házat egymástól választja jó sürü legyen, nehogy az egyikben levő fácánok a másikban levőket láthassák, vagy halhassák. Ha a falak nem téglából vaunak, úgy nád, káka vagy rozsszalma is alkalmazható. Ha a válaszfal átlátható volna, úgy a kakasok egymásr-a féltékenyek lennének, s e mellett tyúkjaikat elhanyagolnák mi a szaporodási fogyatkozást okozná Ha szükséges, lehet a két párzóház közé egy összekötőajtót alkalmazni. Minden párzóház hátrészén lehet egy kis fülkét is tégla vagy deszkából felállítani, oldalain kijárásokkal, hogy a madarak eső alatt menedékhelyet találjanak. A párzókamra minden szegletébe rekeszytye vagy szalmából font fészkek tétetnek, hogy a tyúkok beléülhessenek. Végre még egy vájúcska is helyeztetik a