Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A vizsla

39 12-szer. Ha többen vadásznak társaságban, egy jó kutya soha el nem hagyja gazdáját, 's ide­genek lármájából, lövésiből semmit sem csi­nál, más kutyákra nem ügyel; söt ha nyoma van, bár más kutyák háborgatnák is keresé­sében azt el nem hagyja, hanem csendesen folytatja; ha pedig más kutyák nyulat vagy más vadat vertek fel és azt kergetik is, ő sza­badságán túl nem megyen, 's hideg vérrel nézi szaladni, vagy repülni. 15-szor. Egy jó vizslának nem szabad veszekedő­nek, marónak lenni, mert egy illyen igen könnyen veszedelmes sebet okozhat , vagy kaphat társaságos vadászatokban, mi által né­ha ellenséggé válhatik a' barátis, éppen olly kevésbé szabad embert vagy marhát ugatni vagy éppen marni, és H-szer Mezőn vagy erdőben elvesztett tárgya­kat félórányi távolságról is vissza küldve el kell hoznia. A' vadat orrával a' levegőben, a' nyomot alatt keresse. Ezek azon erények mellyeket egy kénszeritve tanított vizslától kell és lehet várni ; játékkal ta­nítva ezen pontjára a'tökéletességnek soha sem ér. i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom