Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A vizsla

34 teste tömött és izmos, nehezen tanúi de jól, tartós, a' vizet erőssen szereli a' hol legjobban is használható, orra jó, de szépsége nem ajánló. 4-szer. Az Angol vizsla. Ez a'csinos, eleven, dámák kutyája nem régólta jött divatban, melyből már kezdis kimenni. Ennek orra hosszú vékony, szemei elevenek, lábai és farka, mellyet röviditni nem szoktak, hosszak, vékonyak ; fülei kicsinyek, mejje és állása agáréhoz hasonlít; Orra szinte legjobb, de nagyon bajosan tanúi azontúl mit a' természtt belé öntött; verés által nem, csupa szép szóval 's játékkal tanítható, szeszélyes, a' vizet tellyességgel nem szereli , és nem aportiroz, hanemha igen ifjú korában játékkal tanúit; a' lőtt vad„ / tói mindég irtózik. A' keresésben szárazon t. i. igen szorgalmatos és jól áll , víz nélkül sokáig ellehet, de nem tartós , és mód felett sebess. Jóllehet természetéhez mérsékelt tanítással és béketűréssel sokra lehet vinni , még is vadászra nézve czélaránytalan, mert igen nagy sebessége miatt csak olly helyeken lehet használni hói mindég szem előtt van. Maradéka más fajokkal korcsosodva mindég alább alább száll a' jóságban.