Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A fegyver

34 hogy a' repülő madár a' czélponlróí el ne tévedjen ; azután csupa gyúrézzel töltés nélkül lő, 's vigyáz vallyon a' tűzután is rajta maradott é a' szem, 's fegyver? ha igen, bátran lőhet töltött fegyverrelis illő távolságra. Ezen gyakorlásnak mérhetlen haszna van. Előbbször az ifjú vadász ön meglartoztatóságot,hideg vért kap , másodszor megtanulja esmérni béhunyt balszemmelis a' lőpont távolságát, 's harmadszor, bizonyos lövést nyér , a' mi fő czélja minden vadásznak. A' tőlünk futó vadnak fülei, a' szembe jövőnek első lábai közé, az oldalfélt haladónak elejére czélzunk ; a' repülőt egészben igyekezünk irányzóra venni , de elejében soha sem lövünk, mert már megszoktuk a' czélzás alatt mig tüzet adunk is szakadatlanúl , és folytában kisérni, 's a' puskát mindaddig arczunktól el nem venni, mig meg nem győződtünk elesett é , vagy sem ? az utolsó esetben a' vadat folytában kisérve könnyű minden új czélzás nélkűlis másodszor tüzet adni, ha t. i. két esőjű fegyverünk van. Ha vízben réczére, vagy más madárra lövünk, meg kell jegyezni hogy nem magát a' vadat, ha-