Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A fegyver

12 A', cső légyen bár milly gyárban Készült, egyformán lágy tiszta vasból, jól és észrevehetetlenül forrasztva , kivűl belől tökélletesen sima, sem igen vastag, sem igen gyenge, de a' porzsákjánál különösen erős. A

5 végcsavar légyen tiszta} éles, nem igen mélly, és járjan szorossan kezdettől végig ; a' tágan járó végcsavar nem áll eléggé ellent a' por erejének, 's veszedelmes. Patent vagy sima végcsavar külömbséget nem tesz a'jó lövésre nézve; az első szebb,'s annyival jobb hogy a* port magában fogadva, a'csők nem szenvednek a' sebes tüz miatt annyit, mint ha a' por, mint az utolsókban követetlenűl a' csőkben fekszik; ezeket azomban könnyebb takarilni. Patentcsavarok azok : mellyek a' csőkből egy, vagy fél iznyire ki állanak; jobb nemű fegyverek ma már másként nem is készülnek, kiváltképpen a' kétcsőjüek , 's ezeknek nehézségek leg czélarányúbb körül belől öt és fél font; kivéve ha havason és nagy vadra akarjuk használni , melly cselben az öb')l nagyságához mérsekelve erősebb 's annálfogva nehezebb is lehet. A' Lakat (Szerszám) ne légyen igen nagy,