Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A fegyver

<len idegen részek eleg}edése nélkül való. Az illy fegyvereket, ha szintén nein is hordanák elején az ónat czélszerüen, helyre hozhatni az által, ha ügyes művésszel a' vrgcsavar felé négy íznyi menedékes esést húzatunk ; ha ezáltal czélt nem érlünk, mi igen ritkán fog történni, hat, nyolcz, tiz hüvelykről kezdjük az esést, gyengén nevelve a' végcsavar felé, s különösen ügyelve arra hogy a' reszelő henger a' művész kezében , vagy is inkább a

; csőben ne forogjan, hanem a

7 mint bement egyenes vonalban taszitodjék ki a' végcsavarnál , mi által elkerül">dik a' csavaros és egyenetlen húzás, mellj' mindég ártalmas a' jó lövésre nézve. Ezen nem mindenek előtt esmért fogás csekélységnek tetszik, vagy elég ügyelet nem fordillalik réá sok puskamivesnél; hololt minden vadasz meglehet győződve, hogy erre ügyelve, sokáig rossznak tartolt fegyveréi tökélletes meg elégedésére igaziÜathatja. 11 a a' srétes puska ugy hord, hogy egy táblára rajzolt nyúlban a 2. számú srétnek kétharmada 50 lépt'sről, és egy harmada 50 lépésről, azomban a' töltés kereken, a' srét párosan vagy hármával, 's a közép pont felé tömöttebben fekszik , 's egy lel íznyi deszkán át halad , tökélletesen ineg lehet