Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446
Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Február
13 V adász -11 a p t á 1*. E hó elsejével mind a nagy, mind a kisebb vadászatnak vége szakad ; nyul, fogoly s egyéb nemes, azaz ehető állat mostantól kezdve nyugodjék ; csupán külön megrendelésre lehet egy-egy fiatal őzet vagy szarvasborjut elejteni. Túzok azonban s vizi madárfaj, mint az észak felé vonuló vadkacsa, Iud, daru, kócsag sat. mindenütt lőhető. A kártékony ragadozó vad ellen foly a háború. — A farkasok és rókák párzása február elejére esik. — E párzás kezdetén a rókák s 'áváltkép a farkasok bizonyos pagonyokba sűrűn gyülekeznek. — Tapasztalásból ismert ily helyekre január végével vagy február elején marhahullát jó tenni. —- A rókagyüléseket eleinte nem kell zavarni, később azonban délelőttönként meghajtván a pagonyokat, ügyes elrendezéssel nem egy fogolyfaló hagyandja ott fogát. — Kitudva, hogy a róka s egyéb ragadozó lyukba bujt: borzkutyákkel kell ő keméket onnan kikergetni. —• Nagy hiba lenne azonban a borzot is e ragadozók közé sorozni, mint ez gyakran ezen érdekes remete rovására történik. A borz Gyertyaszentelő táján ébred fel téli álmából, s enyhébb napokon néha ki is jár, nősténye 3—5 kölykct vet. A vidra szintén most párzik. — Éjjeli lesben , holdvilágnál lehet csak szert tenni reá, a midőn epedő szerelmi dalait szokta zengeni. A nyest hasonlókép ilyenkor párzik. •— Éjente vonítása árulja el a veszedelmes házi-tolvajt, napközt dobolással, kaszaköszörüléssel vagy csengetéssel lehet őt rejtekhelyéről kiriasztani. — Ivedvencz helyeire szárított gyümölcsöt és tojást, s e mellé vaskelepczét helyezvén, lőporba sem kerül bőre. A vadmacska, görény és menyét e hó vége felé párzik s szintén hangos lakzidallal árulja el magát. — Irtásuk az év egy szakában se ismerjen határt. — A menyét a vadászatra nézve rendkívül kártékony állat. — Ügyessége, vérmohósága s vakmerősége sok nagyobb és erősebb állatnál teszi őt veszélyesebbé. Példák bizonyítják, hogy a menyét még felnőtt őzeket is meglesett álmaikon s vérkiszopás által végett vetett életöknek. Azonban egérpusztitás által hasznot is hajt. A holló, ha nem is tojt még február végével, de már készül hozzá ; megjegyezvén kedvencz helyeit, a jövő hóban fészkét tojásostól, fiastól el kell pusztítani. — A szarkát sem kell kímélni, ártalmasabb ez a kis vadászatnak, mintsem hinné az ember. Ha az időjárás folytonosan enyhe, némely vidéken elvétve már egy-egy erdei szalonka is felmerül. — A vadászat erre sokkal kedveltebb , mintsem a vadászok meg akarnának győződni annak liátrányosságáról s valóban a szalonkahuzás egy szép tavaszi estén sok csáberővel is bir. — Ehhez képest a vadászatot reá szabályszerűnek tekintik; csak ne nagyon csodáljuk aztán, ha a hosszú eróni kedvenczek évről évre kisebb számmal érkeznek. Jó idő jártával a foglyokat is, melyek szigorú télen át szobában tápláltattak, páronként ki lehet (i tenni. — Ha kakasaik veszekednek, tapasztalt vadász a fölöslegest lelőheti. Hol vezérkopók vannak s kölykeket szándék nevelni, azt a szukát e hónapban kell párosítani, hogy a kölykek már jókorák legyenek , midőn idomítás alá kerülnek. — A vakandtúrásokat oly helyeken, hova a vad legelni szokott járni, midőn az idő engedi, szét kell hányni. Jó szarvastehenek e hóban ellenek.
