Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

V. Künn a réten

V. KÜNN A RÉTEN. 63 Terünk itt nem engedi a füvek polyvája alkotásá­nak s egyes részeinek tüzetes ismertetését adni, habár az nagyon érdekes, különösen nagyitó üveg segélyé­vel tett tanulmányok alapján előadva. A jelen igény­telen vázlatban csak arra szorítkozunk, hogy röviden fölemlítsünk néhány jellemzőbb füvet. Ezek között épen nem az utolsó helyet foglalja el az útszéli va­dócz (Englisches itaigras. Lolium perenne), melyet angol perjének is neveznek, mivel a költői hirre emelkedett szép angol rétek és parkbeli gyepek egyik főnövénye. Nálunk uton-utfélen található. Alig lesz egy is olvasóim között, a ki ne ismerné összenyomott, szaggatott füzérkalászát. A többi füvek közöl magasan kiemelkedő kar­csú, csikós zab (Avena pubescens, weichhaarige Ha­fer) vonja magára figyelmünket már csak azért is, mivel virágai nagyocskák levén, ennél legkönnyeb­ben tanulmányozhatjuk a fü virágának alkotását. Ez is füzéres szabású, fölálló bugával bir, minden egyes füzérkéjén három virággal, melyeken két csészepolyva vehető észre. A füzért tartó szőrös kocsány csupján dárdaalaku kis kinövést látunk, ami nem egyéb, mint az elcsenevészett negyedik virág. Itt-ott a réten nagy foltokat szemlélünk, melyek szürkés zöld szinök által válnak szembeszökővé. Ott a pelyhes czirák (Holcus lanatus, wolliges Honiggras) uralkodik. Eme finomtapintásu levelekkel biró fü egyes füzérei már csak két-két virágot hordanak, melyek közöl csak az alsó bir himszálakkal és bibével, mig a felső csak himszálakat rejt, s eszerint magot nem teremhet. A mint tovább sétálunk, egy épen lekaszált ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom