Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

VIII. Erdeink tigrise

too VIII. ERDEINK TIGRISE. közölök ma is azt állítják, miszerint Európában a hiúznak csak is egy faja jö elé. Ezen tévedés a faj fogalmának hiányos értelmezéséhői ered. Földrészünkön kétségtelenül két fajuk honos, mely körülmény ez állatot azáltal teszi reánk nézve kétszeresen érdekessé, mivel mindkét faj elter j edési körének választékát hazánkban nyeri. Ugyanis a Kárpátokban, Marmarosban sat. a közönséges vagyis é j s z a k i h i u z (Lynx vulgaris) található, Székelyföldön pedig a tarka, vagy párducz hiúz (Lynx pardalis) mely földrészünk déli tájait lakja s hozzánk Törő kor sz ágból jő, migaközönséges hiúz G a 1 i c z i á n át Oroszországból vetődik ide. A közönséges hiúz feje kissé hosszukább, mint a vadmacskáé, lábai magasabbak, erősbek. Teste zömök; farka rövid, vastag ; fülei hosszak, háromszögüek, hegyezettek s végökön szőrpamacscsal birnak; szőre hosszú, tömött, selyemtapintatú. Színezete különböző kora és az évszakok szerint. Nyáron át fölül élénk rozsdavöröses, alul tiszta fehér. Fölül egyetlen folttal sem tarkáit, csak oldalain láthatók apró, elmosódott, vörhenyes pettyek. Világ i t ó i (szemei) körül keskeny fehér kör látható, felső ajaka és alsó álla szintén fehérek. Télen át fölül vörhenyesen szürkés-fehér, alul fehéres-szürke. Nyakszirtétől farkáig elmosódott barna vonal húzódik, s oldalain hasonló szinű keresztsávolyok észrevehetők. Lábain apró foltok tűnnek feL Fülei kívül fehérek, fekete szegélyzettel. Farka a test felszi-