Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - II. Hasznos madarak

95 A SEREGÉLY. széleire, az érett csőket leszeinelni; de e kár nem tetemes, s aztán el is riaszthatok onnan, ha a szélső kukoricza-szálak bemeszeltetnek, vagy néhány lelőtt varjú hulláját ijesztőül póznákra aggatják. A csóka. (Die Dohle. C. monedula), galamb nagyságú. Fejteteje, szárnyai, háta és farka fekete; melle, hasa és nyaka sötét-szürke, nyakszirte világosabb. Ezen élénk, ügyes madár társaságban él. Fészkét lomberdőbe, ligetbe, toronytetőkre, romok közé rakja. Nagy csapatokban csatangol a szántásokon, réteken, kertekben, mindenütt nagy szorgalommal gyűjtve össze a kártékony rovarokat és csigákat, különösen őszszel és tavaszszal, mi által annál hasznosabbá válik, mivel falánk és mindig nagy számmal jelen meg. Méltán nevezi Gloger a mezei gazda barátjának. A seregély. (Der Staar. Sturmus vulgaris.) A mezei és erdőgazda' megbecsülhetetlen ingyen-munkása mely megmenti őt a csigák, sáskák, földigiliszta, bögölyek, lepke-pupák, cserebüly-pajorok s nagyszámú különféle rovarok légióitól. A mezei gazdaságra való jótékony befolyását kétségbevonhatlanul bizonyítják Lenz észleletei. E jeles természetbúvár így ír madarunkról: »Tavaszszal, első keltés után a seregély fiainak délelőtt rendszerint minden három perczben hoz táplálékot., délutáni órákban öt perczenkint, a mi a délelőtti 7 óra alatt összesen 140 kövér csigát tesz, vagy annak megfe-