Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - II. Hasznos madarak

88 A FECSKÉK. A SÁRGA ARANYBEGY. Fajaik nem levén kellőleg ismertek, és mivel szinezetökben is szembetünőleg elütnek egymástól, szükségesnek tartom a hazánkban eléjövő fajok leírását adni: A foltos légykapó. Der gefleckte Fliegenschnäpper. Muscicapa grisola.) Fölül sötétszürke; alul fehér, begyén sötétszürke foltokkal Hossza 6 hüv., magános erdőket kedveli. Vándormadár. Az örvös legyész. (Der Halsbandfliegenfänger. M. albicollis.) Télen mindkét ivar egyenlően szürke, fehér örvvel nyakán; tavaszszal a hím fejteteje, háta, szárnyai feketék; alul fehér, úgyszintén homloka és szárnyain két folt. A nőstény nyáron át is fölül szürke, alul fehéres. A törpe legyész. (Der kleine Fliegenfänger. M. parva.) Csak is 4y

2 hüv. hosszú. Fölül szürke, alúl fehéres. Torka rozsdássárga. A fecskék. A házi, füstös, parti fecskék egyiránt hasznosokká válnak kártékony rovarok, különösen legyek, pusztítása által. A sárga aranybegy. (Sárgarigó. Der Pirol. Oriolus galbula.) A hím aranysárga. Szárnyai feketék, ugy szintén farka is. A nőstény zöldessárga, alul fehéres, szennyes-fekete karczokkal, a gyümölcsösökben nem szívesen látott vendég, mivel sok kárt okoz a cseresznyében és nyári édes körtében; de e kárt