Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471
A madarak - II. Hasznos madarak
82 ÉJI RAGADOZÓK. kedni, erdeink bizonyára szebben diszlenének, és a vetéseket nem pusztítanák az egerek légiói. »E helyett az ember, elég nevetségesen« mondja Brehm »a baglyokkal szemben azon álláspontot fogr lnlta el, melyet az orvmadarak és dalosok, s ő is, valamint ezek, a baglyokban gyűlöletre méltó állatokat vél felismerni.« Üldözi őket még inkább, mint az ölyveket, s mégis jajveszékel, ba az ölyvek és baglyok irtása következtében szerfölött elszaporodott egerek semmivé teszik vetését. Valamennyi bagoly, az egy nagy suholy kivételével, a mezei gazda valódi szövetségesévé lesz, az által, bogy fáradhatatlan egerészek, és mint éji madarak, legbiztosabban keríthetik hatalmukba eme kártékony őrlőket, melyek szintén éjjel kalandoznak. Hogy mennyi egeret képes egyetlen bagoly elpusztítani, azt bebizonyították sokan, különösen Gloger, Snell, Giebel. Gloger számos erdei fülesbaglyot, lángbaglyot bonczolt fel, s egynek-egynek begyében 15 — 20, sőt 30 egér maradványát is találta. Nálunk közönségesebb fajai: A közcpsö vagy erdei füles bagoly. (Die Horneule. Strix otus.) Hossza 14 büv. Tollpamacsai l 1/ 2 hüv. Fölül rozsdasárga fehér, feketebarna és szürke habolattal. Alul rozsdasárga feketén habolva. Erdőben iakik. Egerekkel, békákkal, gyikokkal és rovarokkal él. Költöző madár. Az erdei bagoly. (Der Waldkauz. St. aluco.) Az előbbinél kevéssel kisebb, de szélesebb, otromba alkotású. Feje nagy, úgyszintén feketebarna szemei»