Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - I. Kártékony madarak

SZABDA-SÓLYOM. AZ ÖLYÜDED SÓLYOM. 63 vadgalambok, gerlék, foglyok, vadkacsák, pacsirták sat. képezik. Kézrekerithetni az úgynevezett héjja-tőrrel *), de nem héja-csapdába (Habichtskorb.) Lőni lehet bagoly-kunyhóból, mivel nagyszenvedélylyel csap le a suholyra **). Szabda-sólyom. (Der Würgfalke. F. lanarius.) Fölül barna, alúl sárgásfehér apró barna foltokkal tarkáit. Kevéssel nagyobb az előbbinél. A Duna és Tisza mentén nem ritka. Titel környékén gyakori. Előszeretettel vadászsza a vizi szárnyasokat. Vándor-madár. Az ölyfided sólyom. (Der Baumfalke. F. sübbuteo.) Kevéssel nagyobb a vércsénél, csak 13 hüv. hosszú. Fejteteje, nyaka, háta sötétbarna szürkés fu*) Ilyen Unschuld Ede kereskedésében Pesten kapható. **) Bagoly-kunyhó : oly helyen, hol a ragadozó madaraknak járata szokott lenni, D/2 2 négyszög öl területen be kell ásni 3—4 lábnyira. Föléje (oly magasságban, hogy benn a kunyhóban egyenesen lehessen állani) födelet vonni és azt begyepezni. A kunyhó oldalaiba l

1/

J—két tenyérnyi széles lőrések hagyandók. A kunyhó előtt pedig íélkörben 2—3 öl magas száraz ágasok akként felállítandók, hogy azok gallyairól a lőréseken át. az odaszálló madarakat le lehessen lőni. A kunyhó elé egy nagy élő fülesbagolyt kötnek, a merre a sólyom, kánya, héja, varjú rá szokott csapni, s ekkor lövetik.