Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak

48 A MADARAK. szaporasággal és seregesen tűnnek fel, s a két legnemesb tűlevelű t. i. a lucz és erdei [fenyü-erdőkre szorítkoznak : faldoklásuk, mely részint a tűket, részint a háncsot, részint a fiatal csemetéket éri, egész erdörészek pusztulását vonja maga után. Ilyenek: a fényű pohók, a fényű gyaponcz, a cserebüly, de különösen a betűző szú és a fenyü-burcsa. A lomberdőkben és gyümölcsösökben számos rovar dúl, évekre tönkre téve a fák termését. Iszonyú volt azon pusztítás, melyet a lengyel, porosz és litvániai fenyvesekben néhány év alatt elkövetett a fenyő-gyaponcz és betűző szú. Az ezen két rovar által 1855—60-ban okozott kár 4Y

2 millió ölre becsültetett. Egész nagy erdőrészeket kénytelenek voltak felgyújtani, hogy ily módon vessenek gátot e káros rovarok tovább haladásának, s százezerekre menő összegeket költöttek pusztításukra. A breznói erdőhivatalhoz tartozó kincstári erdőkben 1870-ben a betűző szú által okozott kár 50,000 öl fára becsültetett, s e mellett még a rovar pusztítására 40.000 forintnál többet költöttek. Ugy hiszem, az elősorolt néhány példa is elég annak bizonyítására, hogy minden mezei gazdának és erdőtulajdonosnak önérdeke parancsolj a, hogy oltalma alá vegye a rovarpusztító állatokat, mert csakis azokkal szövetkezve folytathat a rovarok ellen sikeresen irtó háborút; ezek nélkül, az embernek, a föld büszke urának hatalma megtörik szemben e csúszómászó apró férgek milliárdjaival, melyek egész vidékek lakoságát koldusbotra juttatni képesek. De a madarak a rovarok túlszaporodásának