Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

Az emlősök - I. Kártékony emlősök

A G-ORENY-MENYET. A görény-menyét. (Der Iltis. M. putorins ) Az előbbiekhez hasonlít, csakhogy amazoknál nagyobb; testhossza 16 — 20, farka 7—8 hüvelyk. Feje vastagabb mint a nyesteké, és arczorra hegyesebb. Farka alatt két mirigy van, mely átható, kellemetlen szagú zsiradékot tartalmaz. A görény, szinezete fölül feketebarna, rövid, sárga alapszőrrel; orra, fülkarimái és szemei mögött fehér folt van; lábai és farka feketék. Európa legnagyobb részében honos. Nyáron át erdőbe vonul, vagy a mezőn farakások között, hörcsög-vaczokban, patkány lyukban, partüregben tartózkodik. Télire a falvakba húzódik. Nappal alszik, s éjen át szerzi be élelmét, mely nagyon különböző; rabol mindenféle állatot, melyet legyőzni bir; zsákmányát képezik: nyest, hörcsög, egér, mindenféle apróbb-nagyobb házi és vadszárnyas, hal, gyík, béka. A mézet nagyon kedveli, s télen át sok méhkast kirabol.; Szenvedélyes egerész, és e jó tulajdonáért többen védelmök alá vették; de ha összehasonlítjuk az egerészete által nyert hasznot a kárral, melyet, különösen vad- és házi szárnyasok pusztitása által okoz, azonnal meggyőződünk, hogy legkisebb kiméletre sem méltó. A mely baromfi-udvarba bekap, oda rendesen eljár, s néha egy éjen át 8—10 apró baromfit leöl. Áldozatának rendszerint fejét harapj* le, vérét kiszívja, s húsát otthagyja. Vastörbe és facsapdába szokták fogni. Csal-