Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

Az emlősök

EMLŐSÖK. 7 ez állatok nemhogy vetéseit nem pusztítják, hanem az azokon rágódó férgekkel, rovarokkal táplálkozva, kiválóan hasznosak. A sün szintén a méltatlanul üldözöttek közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy gyümölcs-éréskor egyegy lehullott szilvát, édes körtét, cseresnyét fölszed; de sajnálhatjuk-e ezen úgyis félig-meddig veszendő gyümölcsöt oly állattó', mely kora tavasztól késő őszig lelkismeretes éji őrként járja be vadászterületét : a kertet, vagy a gabona-földet, a hol épen tanyáját felütötte, s kérlelhetlen szigorral bánik el a kártékony cserebülyekkel, egerekkel, lótetüvel, sőt még a mérges kigyókkal is, és ekként a sokféle mezei és kerti pusztitók fölött egy személyben rendőri, birói és végrehajtói szerepet egyesít, az illető tulajdonos javára, ki hogy igazolja a közmondást, miszerint: »jó tett fejében jót ne várj,«, eme szolgálatainak megjutalmazásául agyonveri uíon-utfélen, a hol épen találja. Legindokolatlanabb és legméltatlanabb a denevérek üldöztetése. Kárt épen nem okoznak, az általuk nyert tetemes haszon pedig föléri azt az összes előnyt, melyet valamennyi hazai emlősünknek köszönhetünk. Emez üldözöttek nagyobb mérvben a vakond rendeltetését teljesitik fenn a lég-ürben. Mégis mi mindent fogtak reá ez ártatlan állatokra! Még az ördögöt is denevér szárnyakkal cziczomázták föl! Csodálhatni-e aztán, hogy az egyszerű mezeigazda iszonynyal fordul el emez idegenszerű külsejű csúnya állatoktól, melyekről gyermek-