Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Október

63 talált a golyó; csupán vese-lövésnél ellenben, a bár ily módon erősen tönkrelőtt vad csak több órai szenvedés után múlik ki. — Ürlövés esetében a következményeket már ismerjük; azonban lia az ily lövés a borda vagy gerincz-oszlop alsó részének súrolásával is jár, azesetben riasztás helyett a vad épp oly momentán esik össze, mintha szabályos jó lövés érte volna; de aztán felugrik és világgá megy. Az ily lövések épp oly gyorsan gyógyulnak, mint a legtöbb nemesebb részeket vagy csontot nem ért könnyű sebzések és semminemű utókövetkezménynyel nem járnak, se a vad testi épsége, sem pedig kellő kondicziójára nézve. — Czomb-lövéseknél, ha a golyó csontot ért (azaz csonttörés történt), a vad nem bir menekülni, hanem — mint már említettem volt: a meglőtt czombot lógatva, lassan, sántikálva vonul odább; — ellenben ha csonttörés nem történt, a vad igen fürgén elrohan s nem igen kerül meg. — A far-lövés (amit egyébiránt vérbeli Nimród produkálni sohasem szokott) csak akkor halálos, ha a golyó a medenczén át behatolva, a vad egesz testét átvágja. — Lábszárlövésnél, vagyis midőn az egyik első láb lövetik el: a vad nagyon is menekülés képes s habár kezdetben ugyan bukdácsol is egy kissé, de azután csakhamar megtanul három lábon járni s mihamarább oly gyors iramodásban szökik tova, mintha mi baja se történt volna neki. Hátsó láb-lövésnél azonban erősen megbénul a vad s betegebb, tehetetlenebb is és csakis (kivált ha kissé magasan találta a golyó) lassú, néha majdnem vontatott menekülésre képes s mihamarább elfekszik. — A lábszár-lövések igen sok esetben begyógyulnak, — de a megnyomorodott, legtöbbször görbére maradt lábát nem használja a vad, hanem három lábon halad; mindamellett azért gyorsan és biztosan jár. Ha az alsó lábszár lövetik el, azesetben a szétzúzott alsó rész a legtöbbször lerohad, — de a csonkán maradt tagrész beheged, legfeljebb egy kemény bunkó képződik a forradás körül. Természetesen ugyanezt a lábát járásra nem használhatja a vad, miért is — de általában is — megnyomorodott lábnál rendesen csak három nyomot találunk a csapában. — A szügy -lövésnél megjegyzendő, hogyha ugyanis jobboldalon hatol be a golyó: a tüdőt, — ellenben ha baloldalon vág be: a szivet találja. — Bél-lövés esetében, midőn t, i. a golyó a vastag vagy vékony belek közt hatol be anélkül, hogy a zsigert megsértené: a vad hamar elhever s gyorsan s erősen megbetegszik, kivált ha a vékony bél lövetett szét. Ily lövési eseteknél a sebek súlyossága és a vad testi erejéhez képest a sebzett