Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Deczember

210 nyashoz s ráugrik, nyakát pillanat alatt átharapja, majd vérét szívja ki vergődő áldozatának s ekként legyilkolja. Az üregi nyulakkal is hasonló módon bánik el. vadászmenyét módjára odúikba bújva be utánuk. De talál módot arra is, hogy a nagyobb, sőt egészen nagy madarakat is zsákmányul ejtse; így bizton állíthatom, hogy a fajdot, túzokot, vadludat és vadkacsát is prédául ejti. Télen, midőn leginkább az emberi lakok közelében üti fel tanyáját, a baromfiaknak és galamboknak az átka és behatol utánuk a legszűkebb nyíláson is, vagy pedig beássa magát, ha másképp zsákmányához nem férkőzhetik. Szereti a halat is; szemtanűk állítják, hogy igen ügyesen tudja azokat a vízből kikapkodni. Telente a pisztrángos patakok lékjeit látogatva, helyenként jelentékeny károkat okoz a NYÉRCZ. halállománjrban. Más préda hiányában ráfanyalodik a béka, kígyó és csiga pecsenyére, sőt növényi táplálékot is találni néha gyomrában, így bogyókat és különféle gyümölcsöket, Állítják, hogy a mérges kígyóra minden tartózkodás nélkül ráveti magát s minden veszély nélkül falja fel őket. — A görény tartózkodását illetőleg mindenütt található; tél idején azonban legszívesebben emberi lakok közelében üti fel tanyáját s széna- és szalmakazalokban, ólak padlásain, rőzse-, fa- és kőrakások közt bújik meg; nyaranta azonban többnyire az erdőt keresi, de csak inkább a széleken, árkok és sövények mentén lappang, mint a belső területeken; általában a zárt erdők iránt nem igen látszik vonzalommal viseltetni. Erdőkben odvas fákban is gyakran bukkanhatni tanyájára, A kertekben sem ritka vendég s a mezőn önásta üregekben is lakik, de elfoglalja a lapin és