Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

November

180 a fáczánokkal, mert tapasztalás szerint akkor a tojáshéjak igen kemények lesznek és a fiatal fáczánok ki­kelése nehezebben történik, mint kü­lönben, síit a leg­többje a tojáshéjba fullad. — Az éte­tőkhöz a szórás miatt mindig óvato­san kell közelíteni, nehogy a fáczánok hirtelen lepetvén meg, szétriadjanak. Legczélszerűbb a háborgatás elkerülé­se végett a szórást oly időben eszközöl­ni, amikor még a fáczánok nincsenek a hintőhelyen, te­hát este, amikor már elültek, vagy kora reggel, amidőn a fáczánok ülőhe­lyeiket még nem hagyták el. Mivel azonban napközben is kénytelen a vad­gondozó a szórókat élelemmel való ellá­tás végett felkeres­ni, ezt — mint már említém — a leg­nagyobb óvatosság­gal tegye, mert ha a szóróhelyen hirte­len meglepi a mada­rakat, azok annyira megijednek, hogy felrepülnek és huza­mosabb ideig sem térnek vissza tápláló helyükhöz. Nem sza­bad tehát lappangva közelíteni, sőt már távolabbról egy-egy köhentéssel, a fák HÓBAN-FAGYBAN. Thorburn rajza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom