Lakatos Károly: A császármadár és vadászata / Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899. / Sz.Zs. 1679

— 29 — A császármadárnak hálóval és hurokkal való fogása vadorzó-mesterség és nincs mit beszélni róla; de a lesből és meglopva való vadászat se uri sport és leginkább parasztpuskások és kerülők gyakorolják, mert eredményes ; a legtöbbször azonban inkább az esetleges véletlen szerencsétől függ s leginkább olyan puskásnak sikerül, ki napfölkelte és lemenetkor az erdőn gyakran kóborolhat. A császármadárnak ugyanis az a szokása, hogy az említett időben tanyája körüli tisztásokra kifut, ott kukaczok és magvak után kapargálni. Az ily kaparászókat aztán belopva, könnyű szerrel aggatékra keríthetni. Élvezetesebb és kellemesebb, de sportszerűbb is a császármadárnak vizslával való vadászata, de csupán ott, hol e vad nagy számmal található, mert ellenkező esetben egyrészt unalmas, másrészt mivel repülés közben a kakast felismerni nem könnyű: e módon sok tyúk is kerülhet aggatóra, a mi a császármadár-állománynak hátrányára van. Vizslával csupán erdei réteken és bokros tisztásokon lehet a vadászatot gyakorolni, a hol t. i. a járás-kelés zajtalanabb és a megközelítést az itt-ott található bokrok lehetővé teszik. Ha azonban a vadász egy falkát felrebbent s azt lövés által széjjel nem szórja, bátran lemondhat a zsákmányról, habár a helyet, hová a falka levágódott, megjegyezte is, mert a császármadár felriasztatván : legtöbbnyire fel szokott »galyazni« vagy jó messzire elgyalogol, mihelyt leszállott. A fára ült császármadarat, mivel szorosan lapul a galyhoz s színe sem feltűnő, igen nehéz felismerni. — Vadászat közben még a legcsendesebb vizslát is ritkán tartja ki 100 lépésnél közelebbre a császármadár; mely okból vizslával való vadászata nagyon is bizonytalan. Még leginkább kitart a császármadár szép őszi napon, persze igen óvatos cserkészet mellett; hanem vadászatuk ilyenkor sem nyújt valami eredményesebb sportot, mert ha esetleg szétszóratott is a falka, az egyedek a járhatatlan sűrű bozótban s bokrokban keresnek menedéket, sőt gyakran visszarepülnek, elbújnak, úgy szedik rá a vadászt. Legsikeresebben és legtöbb élvezettel vadászhatni a császármadarat hívósíp segélyével, mert szokása levén a fiatal császármadárnak szanaszét szaladgálni, de anyja hívására azonnal