Lakatos Károly: A császármadár és vadászata / Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899. / Sz.Zs. 1679

— 24 — dok- és foglyoknál). A császármadár párosodásáról szóló különös verziók természetesen a mesék országába tartoznak. Aldrovandus, Gessner, Bußen s mások, a régebbi irókat követve, osztják de részben kétségbe is vonják, vagy egyenesen tagadják a császártnadár párzására vonatkozó meseszerű adatokat; így Gessner felemlíti, hogy e madár nem fogamzik úgy, mint a többi állatok, hanem a csőr útján (!) és pedig oly módon, hogy a hím addig futkos ide-oda, a míg erősen habzani kezd, ekkor a tojó csőrével felszedi e habot s ettől tojj a tojásait. De aztán azt is hozzáteszi Gessner, hogy Albertus tagadja ennek lehetőségét, hanem állítja, hogy „a mi a szájon bemegy, az bejut a gyomorba s ott az élet táplálására lesz felhasználva s a mi fölösleges, az el lesz távolítva székelés által". (Valóban zseniális felfedezés!) BuŰén sejti, hogy a tudatlanok, a kik mindig szeretik a csodálatost, látták a császármadarakat a párzás előtt galambmódra csókolózni s ezt tartották a tulajdonképeni párzásnak. Még furcsább az, a mit Encelius a vén császármadár-kakasról mond. Ezek — szerinte — tojásokat tojnak, a melyeket varasbékák költenek ki s melyekből királygyíkok bújnak ki, ép úgy mint a házi kakasok által tojt s varasbékák által kiköltött tojásokból «házi királygyíkok» keletkeznek. Egy ily királygyíkot Encelius állítólag látott is. (!) Ami a császármadár családi életét illeti, vájjon egy vagy többnejűségben él-e ? — e fölött szétágazók a vélemények, de ha tekintetbe veszünk bizonyos körülményeket, lehetetlen a többnejűség létezésében hinnünk. Először is a császármadár szept. végén, okt. elején már párokra oszlik s innen kezdve kettőnél többet együtt nem találni. Az egynejűség mellett szól továbbá az, hogy mindenki, a ki a császármadár megfigyelésével foglalkozott, kénytelen bevallani, miszerint több kakas van mint tyúk, minek oka abban rejlik, hogy a földön fészkelő tyúk sokkal több veszélynek van kitéve. Ily körülmények közt inkább a többférjiiség (polyandria) fordulhat elő, miért is Tschudi véleménye helyesnek látszik, ki a császármadarat »kissé hűtlen monogamiában« tudja élni. Ez saját véleményem