Lakatos Károly: A császármadár és vadászata / Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899. / Sz.Zs. 1679

— 10 — (1872-ben közel 93 ezer párt) és Wologda kormányzó- -q ságból (1871-ben 80-ezer pár körül). Sokkal kevesebb, de st mégis aránylag tekintélyes számú császármadarat küldhet a ß piaczra Norvégia, évente 30 és 00 ezer közt, melyek á! részben lövetnek, részben tőrökkel fogatnak össze. A A norvégiai császármadarak a külföldi piaczokon leginkább d< Dániában és Németországban lesznek értékesítve. Nagyobb c! zsákmányt szolgáltat ennél Svédország, a honnan évente of 100 egész 200 ezer császármadár kerül az európai pia- -fi czokra. Skócziában is felette gazdag állomány van, noha ßl innét már egy ízben egészen kipusztult volt s csak Bera- -& dolbane lord honositá meg újra, költséget és fáradtságot JC nem kiméivé. Németországban, bár ott a pagonyok tulajdo- -c nosai oltalmuk alá vették, nagyon ritka és egyre nem rn akar emelkedni az állomány, noha minden lehetőt elkö- -c vetnek felszaporítása érdekében; azonban úgy látszik, minden jelentékenyebb siker nélkül. Pedig egyes, a sport- -fi világ előtt eléggé ismeretes esetek az Érczhegységből lel (Csehországban és az ausztriai tartományok legtöbbjében íl igen jelentékeny állomány létezik) és Beradolbane lord b| sikeres kísérletei Skócziából arra utalnak, hogy megfe- -a lelő helyeken e fajd könnyebben nevelhető, mint a nyír- -t és siketfajd s hogy új állomány létesítése, vagy már a ß létező gyarapítása nem tartozik a lehetetlenségek közé; ; — hogy miért nem akar ez sikerülni a németeknél, azt íj egyáltalában meg nem foghatom! Talán csak nem a tul- -1 ságosan elszaporodott Lancaster-fegyverek, vagy még g inkább a tőrvetők miatt ? Nyilván. Hanem az is igaz, hogy a klimatikus viszonyok némileges megváltozása, vagy ^ az abban való tartós rendellenességek is befolyással lehet- -; nek erre, mert nem kell bizonyítgatnom, hogy ez iránt í (eltekintve a költözködő madaraktól) az állandó szárnyas 8 vadfélék is mily érzékenyek. Már pedig tapasztalati i: tény az, hogy Európában hosszú évtizedek óta rendelle- A nességek, kivételes állapotok mutatkoznak az éghajlati, J illetve meteorológiai viszonyokat illetőleg, kivált a hegy- I vidékeken. Ugyanis a telek zordonabbak és hosszabb időtartamúak, a nyarak melegebbek (vagy zónánként imittamott épen ellenkezőleg), szárazabbak stb. És tudnivaló, ,< hogy a hosszú, hideg tél, a nagy havazások és tartós |