Lakatos Károly: Természeti és vadászképek / Szeged, Endrényi, 1867. / Sz.Zs. 1461

A székely havasokon

kül. A másik szépen 'évén lőve, preparálásra jól bevált. Hanem e kalandom óta teljesen tönkre silányult előttem az a nimbus, melylyel képzeletem eddig a keselyűket felruházta. A szétlőtt keselyű utálatos pézsma-illata, kiömlő beleivel egész undorító lénye, teljesen kiábrándítottak e madarak iránt táplált magas véleményemből. De kétségtelen is az, hogy az éppen nem ritka keselyűknek csakis impozáns nagyságuk, szokatlan külsejűkkel, a csupasz fej és nyak tollgallérjokkal kölcsönöz némi rendkivüliséget; egyébként pedig nincs rajtuk semmi csodálni, de annál több utálni való.