Lakatos Károly: Természeti és vadászképek / Szeged, Endrényi, 1867. / Sz.Zs. 1461

A székely havasokon

juthatánk, annak elbeszélését mellőzöm ; elég az hozzá, hogy végre is megérkezénk a gyönyörű helyhez s nyomban mindjárt hozzá is fogtunk a sok élvezetet igérő kedves sport előkészületeihez. Előszedtem kitűnő, műrovarokkal felszerelt angol horgaimat, melyeket kísérőm ugyancsak megbámult ; hanem nagy fejcsóválgatások közben mégis nem késett ama véleményének kifejezést adni, hogy „ilyes izékkel a pisztrángokat bolonddá tenni nem igen hiszi, hogy lehessen" . . . Ráhagytam, gondolva, annál nagyobb lesz majd a meglepetése, ha az ellenkezőről fog meggyőződni. Hanem aztán rajtam volt az elbámulás sora ! Figyelemmel kisérve én is a vén, praktikus halászvadász-czimbora előkészületeit, csak látom nem kis csodálkozással, hogy tarisznyájából különféle szinű madártollat szedve elő, azok kitépett sugaraiból megformált csomócskákat kezd kötözgetni selyemszállal a horgára, majd ilyképpen előállít egy libelullaszerű bogár-alakot! — Hát aztán van olyan észnélküli hal is, mely kendnek ezt a csoda-horgát bekapná ? — kérdem mosolyogva. — Hát, hogy van-e ? az majd mindjárt elválik. — Azzal szabályosan vezetgetni kezdi kezdetleges, minden kritikán alóli halászszerszámát, aztán egyszerre csak nagy hirtelenséggel kikap egy arasznyi szép pisztrángot a vízből, — megvallom, óriási elcsodálkozásomra, mert — 158 -