Lakatos Károly: Természeti és vadászképek / Szeged, Endrényi, 1867. / Sz.Zs. 1461

A székely havasokon

költészetének egyedüli képviselője, örökvidor Bérangereként szerepel. Van még aztán egy-két szárnyas, különösen a ragadozók közül, mely itt él-hal. Fellegekbe járó, merészröptű sasok, keselyük, mindmegannyi kis királyok, itt élnek zavartalanul, uralkodva a szegényes madárvilág társadalmában teljes korlátlansággal. Itt van a nemes saskeselyű (Gypaétus barbatus) hazája is; gyors szárnyú sólyom is lebben a szirtfalak odvai körül és még néhány légi kalandor. Azonban a flóra s az élő lények feltűnő szegénysége s e mellett az egyedek gyér előfordulásáért (mi a havasokon annyira meglep), gazdag kárpótlást nyújtanak a természet hasonlíthatlan szépségei. A kinek életében csak egyszer is alkalma volt bepillanthatni e bűvös világba, lehetetlen, hogy a nyert magasztos benyomás kitörülhetlenül lelkébe ne vésődjék s örömmel ne gondolna vissza a szép tájakra! A visszaemlékezés gyönyörének hatása alatt teszem én is papírra e sorokat. * 24 hosszú esztendő pergett le azóta az idő lomha óráján, mióta havas bérezek nagyszerű világát először pillanták meg rónasághoz szokott szemeim. Nagy idő egy ember életében, de daczára a nagy időtávolságnak, most is még érzem a bűvöletet, a varázst, ama magasztos gyönyör ihletét, mely a felejthe- 138 --