Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - IV. Az erdei szalonka párosodása és szaporítási viszonyai

— 85 — hegységek kivételével, ahol rendes fészektelepedések "vannak: más tájain az országnak a fészkelés kiszámíthatatlan idejű, szóval mindig attól a kényszerhelyzettől függ s akkor történik, a mikor a szalonka a fajszaporitás követelményének olt, ahol éri az: hódolni kénytelen — s hogy ez nem mindig alkalmas, fajsajátságainak megfelelő helyen történik, azt az a körülmény is igazolja, hogy buzavetéshen is akadtam már költő szalonkára és mások is figyeltek meg mezőn fészkelő hosszucsőrüt.* A tavaszi repülésekre vonatkozólag is találkozunk téves állításokkal az irodalomban. így vannak szakírók, kik bízvást állithatni vélik, hogy a tavaszesti húzások mozgalmában csakis a szalonka jérczék(!) vennének részt, mig a himek passiv viselkedésre, a bokrok alján való csöndes, várakozó vesztegetésre volnának utalva, mig csak a szerelmes jérczék(!) rájuk nem akadnak! Ebből tehát az következnék, hogy a nőivarú szalonkák adnák az ismert mély hangú szózatokat, a mit még elképzelni is absurdum! Hát még azt, hogy a párosodás aktusa fönt a levegőben történnék afféle pacsirtajátszódásszerü körforgások közben! Igen elágazók még a vélemények az erdei szalonka páros viszonyát illetőleg is és mondhatom, e tekintetben nem csak a vadászok, de maguk a szakírók is nagy tájékozatlanságot árulnak el. Vannak ugyanis, kik hosszucsőrünket a legerényesebb egynejüségbeh (monogamiában) élő madárnak állítják, mely az »absteher«-eket legfeljebb akkor használná ki, ha véletlenül hozzáférhet.... Ezzel ellentétben más »hozzáértők« meg azt vitatják, hogy a szalonka többnejüségben (poligamiában) élő állat volna — s viszont mások meg azt (ami legközelebb jár az igazsághoz), hogy a szalonka szorosan véve sem nem egynejü, sem nem többnejű, hanem e kettő közt középen áll, vagyis oly különlegesség a szerelem dolgában a madarak között, mely az egyénenként változó mekkoraságu m orális tartalom mérvéhez képest hol a szorosabb, tehát bensőbb kapcsolat, hol pedig az egészen laza, csapodár viszony elvének hódol inkább, mely utóbbi esetben, természetesen, tartósabb szövetkezés alig, a másik esetben * „V Természet" 1901-ik évfolyamának XVII. számában Bod Péter hoz föl egy esetet buzavetésben fogott fiatal szalonkáról, melynek begyében 8—10 borsószemen" kivül, semmi más táplálék nem lalaltatott.