Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - II. Az erdei szalonka elterjedése és vándorlása

— 47 — észleletek és megfigyelések szerint, gyakran szél ellen is húznak. Késő őszi húzáskor aránylag kevés szalonkát szoktak jelezni Skóczia nyugati partjain az ottani világitó-torony-állomások s megfordítva tavaszkor ismét Anglia és Skóczia keleti partjain kevesebb a szalonka. 1882. évben feltűnően sok szalonka érkezett Anglia keleti partjára október 12-ének éjjelén és 13-án kora hajnalban erős keleti széllel, ködös és esős időben. Október 12-én reggel kilencz világitótoronyból jelentették a szalonkák megérkezését, mely világitó-tornyok a Tarne szigetek és Orfordness közti partvidékeket, tehát több mint 150 angol mértföldnyi hosszú területet uralnak. Valószinü, hogy e nagy szalonka-csapat nem ugyanegy vidékről jött, hanem az átellenben fekvő európai partvidék egymástól távoleső vidékeiről verődött össze. Mi indíthatta e csapatot arra, hogy az est beköszöntésével egyszerre kezdje meg vándorútját, hogy vált aztán lehetségessé, hogy a több száz mértföldnyi ut közben, a háborgó tenger fölött, köd és eső daczára el nem széledtek s majdnem egyidőben érték el az angol partvidékeket: ezek oly rejtélyek, melyekre talán idővel, de csak hosszú időn át szakadatlanul folytatott s az egész átellenben fekvő partvidékre kiterjeszted megfigyelések után lehet majd megfelelni. Az a megfigyelés is tétetett, hogy a szalonkák nem szétszóródva vándorolnak, mint ezt a kisebb vándormadaraknak több faja teszi; ugy találták továbbá, hogy a nagyobb, világosabb tollazatú szalonkák elkülönítik magukat a kisebb termetű és sötétebb tollazatú szalonkáktól, s hog}' e két különbözet egyedei különböző időben érkeznek meg. Mr. C h u b 1 e y, kiről mondják, hogy több szalonkát lőtt, mint a jelenkor bármely más vadásza, abban a nézetben van, hogy a délkeleti szelekkel mindig a nagy, szürke vagy világos szinü szalonkák érkeznek, mig az északi szelek a kisebb, sötét- vagy rőt-tollazatu szalonkákat hozzák. Cornvallban 1887. év őszén az első szalonkák kb. október második hetében érkeztek meg déli és keleti széllel. Egy izben azonban megtörtént, midőn az északi szelek egész október végéig egyhuzamban tartottak, hogy a hold fogytával nagy csapatokban érkeztek meg a szalonkák. Norfolkban (keleti parton) ellenben azt tapasztalták, hogy a szalonkák éjjeli vándorlására inkább a szélirány, mint a hold gyakorol befolyást és sötét éjjelek után de északi és keleti szelek mellett nagy számban akadtak rájuk a partok közelében. Yorkshire és Lincolnshire (keleti partok) környékén azt a tapasztalatot tették, hogy a nagy szalonkahuzások körülbelül október 10. vagy 12-ére esnek erős keleti szél mellett, ködben és könnyebb esőben. Spura-Point mellett egy alkalommal 60 szalonkát lőttek oly reggelen, midőn megelőző éjjel északkeleti