Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Első rész (Természetrajzi rész) - II. Az erdei szalonka elterjedése és vándorlása

- 36 Spanyolország, Olaszország, Balkán és még Kis-Ázsia is, azok a szárazföldi hidak, melyeken át a költözködő szalonkák húzódása történik. Természetesen a vizi utak mindig kedvelt vonulási vonalakat képeznek. A folyók, folyamok völgyületei a nagy félszigeteken át is követve lesznek tehát a vonuló szalonkák által, ha azok hazájuk felé vezetnek. Emiitett négy főútvonalnak kiindulási pontjai földtani és éghajlati szempontból egymástól igen eltérők, miért is a vándorút kiindulási pontjain a madárhurczolkodás kezdete a különféle helyi viszonyoktól függ s mivel ez igy van, ennélfogva bizonyos, hogy a hosszucsőrüek költözködése nem minden ponton kezdődik egyszerre. Beigazolja ezt az a tapasztalat is, hogy például Skócziában néha sokkal előbb érkeznek meg a szalonkák, mint hozzánk Még jobban beigazolható ez Oroszországban, hol a szalonkák nagyobb tömege tulajdonképen csak két liuzódási vonalat tart be és pedig a Fekete tenger nyugati és keleti partja mentét, ekként kerülve el a jól ismert veszélyeket, melyek a Fekete-tengeren való áthúzódásuk alkalmával őket érhetné. E vonulási rendben rejlik annak magyarázata, hogy Oroszország déli részében a Dniester folyam menti lapályokon a tavaszi költözködés idejében legtöbb szalonkát lehet találni, mig a Dnieper és Don folyamok mentén a szalonkahuzást alig ismerik. Ellenben az orosz ornithologusok értesítése szerint, a Volga és mellékfolyóinak partvidékeit nagy számmal keresik fel a szalonkák. Természetes, hogy az emiitett főutak csak azokat a főbb útirányokat jelölik meg, a melyeken a hosszucsőrüek tömege érkezni szokott. Számuk, valamint megjelenésük ideje külömben teljesen a lokális viszonyoktól függ, mert hiszen költözködésüket is a helyi viszonyok idézik elő, amelyek ép ugy változhatnak, mint akár az időjárás és a szél iránya; hiszen tudvalevőleg már a levegő nedvességtartalma is befolyással lehet a szalonkák költörködésére. Befolyást gyakorolnak továbbá az egyes helyek földrajzi fekvése, folyam- és folyóviz-menti völgyek és a hegyek közelsége stb. Az is tudvalevő dolog, hogy a szalonka főrészben a táplálkozás szempontjából s nem a vidék éghajlati viszonyai miatt oly válogatós a felkeresendő hely megválasztásában és eszerint irányítja útjait. Épp azért, huzódási irányát gyakran kiszámithatlan módon megváltoztatja és sokszor megállapodás nélkül átvonul oly helyeken, ahol különben évről-évre állomásokat szokott tartani; ennek oka pedig nem más, minthogy a kérdéses vidék abban az évben nélkülözi a szalonka létexistencziájára nézve szükséges feltételeket: a puha, nedves talajt,