Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438

Második rész (Vadászati rész) - I. Bevezetés

— 113 Az oly eb, mely lomhán a láb előtt botorkál s nincs hozzászokva minden bokornak apróra való kifürkészéséhez: a szalonkavizslászatra nem való; de nem valók az ördöglovaként távol száguldozó ebek se és különösen az olyanok, a melyek hangos »vezetés -hez vannak szokva. A jó szalonkázó ebnek ugyanis vezetés nélkül is tudnia kell a dolgát helyesen végezni, avagy pedig ha egyáltalában dirigálásra szorul, a leglágyabb pisszentésre, kézintésre sőt szemhunyoritásra is reagálnia kell. Ami a szalonkavadász felszerelését illeti, erről valami különleges receptet nincs szándékomban adni. Alkalmas ruházat, jó lábbeli s emellett a ruházatban mindig az időjáráshoz való alkalmazkodás — ez legyen első sorban is a főelv; a többi mellékes. Hanem a cserkészet mégis kissé gondosabb öltözködést igényel s mig a bő ruházat más alkalmakkor nagyon megfelel a czélnak, már csak kényelmi szempontból is, addig a sűrűségekben való bujkálásokhoz, szóval a cserkészethez nem való, sőt határozottan czélszerüetlen, mert akadályozza a járást-kelést, a mennyiben minduntalan megakad vele az ember a tüskék és ágbogok közt. Ide tehát testhezálló és sürü szövetű ruházat avagy bőröltöny szükséges, melyen a tüske át nem hatolhat és más kellemetlen érintéstől is megóv s föl sem is akad. A fejet is legczélszerübb jól ülő bőr, vagy tapló-sapkával fedni; mig a balkéz vastag szarvasbőr-keztyüvel óvandó az ágak, tüskék karczolásai ellen, a miknek nagyon ki van téve az ember a sűrűségekben s azok elhárításai közben. A jobbkézen elég a finom keztyü is, de a mutató-ujjhoz való keztyüujjat le kell vágni, hogy a puska ravasszát kellő finomsággal és érzékenységgel lehessen érinteni. Töltényeinket csakis arra való tölténytáskában hordjuk magunkkal, mert a töltény-öv — mely külömben is inkább zsiványnak, mint vadásznak való felszerelés, — felette kényelmetlen, emellett akadályozza a szabadmozgást, a tüdő és sziv működését és erős izzadás kiválasztására kényszeríti a testet. A lőtt szalonkákat legczélszerübb a táskába helyezni s nem pedig aggatóra rakni, mert a sűrűségekben fejük-nyakuk szakadhat és elveszhetnek. Hogy a vad háló nem cserkészetre való, azt mondanom sem kell talán. Általában a fegyveren és táskán kivül minden felesleges limlom elhagyandó. Lakatos : Az erdei szalonka és vadászata. 8