Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XX. Ta-tsien-lu-ból Batang-ba
850 TA-TSIEN-LU-BÓL BATANG-BA. fákon felséges gyümölcsök függtek, a rizs bőven termett, anélkül, hogy terméseért e földdel és a természettel harczot kellett volna foly tatni, s a thea növény uton útfélén tenyészett azon a vidékeken, melyeket Buddha később köves sivatagokká változtatott. Tibet akkor egy boldog és gazdag ország volt, és pedig annál inkább, mert az ott élő négy ember mit sem tudott vitáról, háború és más egyéb huza-vonáról, hanem ellenkezőleg zavartalan egyetértésben folytatta életét. Ekkor egyszerre megbetegedett az atya és meg is halt. Mindegyik magának követelte a hullát, — hogy saját Ízlése szerint temesse el — és ebből keletkezett az első viszály. A hulla néhány napig egy magas sziklán feküdt, és a fiuk kerülték egymást. Ekkor a legöregebbik egy ajánlatot tett. »Miért viszálykodjunk egymással, midőn a szerencsétlenség mindnyájunkkal közös? Béküljünk ki és osszuk fel egymás között a halottat! 4 —• A többiek bele nyugodtak, a hullát három darabra vágták, s minden fiu megkapta a maga részét. A legöregebb kapta a fejét; ő elutazott messze kelet felé, és ős atyja lett a chinaiaknak, akik alattomosság és kereskedelmi ügyességben kitűnőek. A második fiu megelégedett a holttest végtagjaival ; ő is elhagyta hazáját és ott telepedett le, ahol a Köpi sivatag mérhetlen síksága, az ő unokáinak — a mongoloknak — elég alkalmat nyújt a mozgásra; ezeknek jellemző tulajdonsága a gyávaság. A harmadik fiúnak maradt a törzs. O Tibetben maradt, és tőle származik a tibeti nép, amely a közönséges érintkezésben, jószívűség, nyíltság és részvét, csatában pedig bátorság és vitézség által tünteti ki magát. Ptolemáus ismeretei e felvidékre vonatkozólag csak elmosódott körvonalakra szorítkoznak és bizonytalan összefüggésben állottak a chinai birodalom fővárosáról szóló homályos hírekkel. Az országnak arany gazdagságáról azonban már Herodot is tudott beszélni. Azt mondja, hogy ez országban a hangyák találják az aranyat és nagy halomba gyűjtik azt össze; hogy e kincseket