Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450
XVIII. Sining-fu-ból Tsching-tu-fu-ba
792 SINING-FU-BÓL — TSCHING-T IT-FU-BA. 799 Mjen-tschou város előtt (70.000 lakos) talalkozunk Sze-tschuen tartomány másik nagyobb folyamával, a Mjen-tschou-pej-ho-val, vagy is mint közönségesen nevezik a Ta-ho-val. Neve azonban további folyása alatt gyakran változik. E folyó a Sue-san (havas hegy) hegységben fakad, Sung-pan-ting-től keletre, s felső folyásában. Lun-ganfu-ig Siao-ho nevet visel. Innen kezdve a Mukwa-ho helyi elnevezés alatt ismerik, át folyik Mjen és Tung-tschuen vidékén, ahol ismét Fwa-ho-nak nevezik, és Ho-fu mellett szakad bele a Kia-ling-kiang-ba. A folyó szélessége Mjen-tschou mellett, azon a helyen ahol mi átkeltünk rajta, 200 lépés, mélysége, daczára annak, hogy a tulajdonképeni esőzési időszak a hegyekben (julius, augusztus) már elmúlt, 6 méter. Már Lu-ngan-fu mellett hajózható ugyan, de a kereskedést észak felé (dohány és rizs) szárazföldön mégis teherhordók eszközlik. A Mjen-tschou-i kereskedők tagadták ugyan, hogy az útnak folytatása volna Lu-ngan-fu-n keresztül egész Sung-pan-ting ig; e kérdés fölött azonban semmi kétség, mióta Gill kapitány e vidéket személyesen beutazta és leirta. Mjen-tschou, egy csinos városka, közvetlen a folyam jobb partján fekszik, s az áradás veszélye ellen három nagy és néhány kisebb gát által van védve. Az óriási kőtáblák, melyekkel a Quaiszerű part kirakva van, cementtel vannak összeforrasztva. A város falainak szokásos négy kapuja, mint mindenütt tornyokkal van megjelölve. A házak és szük utczák, tisztaságukat illetőleg, tekintettel arra, hogy Chinában vagyunk, dicséretet érdemelnek. Különösen jó benyomást tesznek a kereskedések, példás rendben kirakott áruczikkeikkel, melyek között legkitűnőbbek a porczellántárgyak, selyem szövetek és ötvös munkák. Miután másnap reggel a Ta-ho nak egyik mellék folyamán átkeltünk, mintegy 20 Li távolságra folytonosan völgynek mentünk, s aztán a délnyugatra elterülő sikföldre jutottunk. A gömbölyű dombok alig 30 méter magasak, az erdők ritkulnak arányban a művelt földek
